Államfőválasztást tartanak Szlovákiában

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Szlovákia történetében ötödször tartanak közvetlen államfőválasztást szombaton.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A szlovák szabályozás szerint az új államfő első fordulós megválasztásához a leadott és érvényes voksok több mint felének megszerzése kell, különben második forduló következik, amelyben már csak az első forduló két legjobb eredményét elért aspiráns mérettetik meg. Az idei választás 2. fordulóját március 30-ra tűzték ki. Az eddigi közvetlen szlovák elnökválasztásokon még nem volt példa arra, hogy már a választás első körében új államfőt válasszanak, és a felmérések ezt most sem valószínűsítik.

A 2019-es szlovák államfőválasztáson eredetileg 15 jelölt indult, de mivel ketten később visszaléptek, a szombati voksoláson 13 jelöltre lehet érvényes szavazatot leadni. A visszalépett jelöltek egyike Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke, a szlovák elnökválasztások történetének második magyar jelöltje. Menyhárt még februárban jelentette be, hogy visszalép az akkor legesélyesebbnek tartott jobboldali jelölt, Robert Mistrík, vállalkozó javára. Alig egy héttel később azonban Mistrík is visszalépett, egy másik ellenzéki jelölt, a liberálisok által támogatott Zuzana Caputová, polgárjogi aktivista javára.

Csütörtök reggel véget értek az államfőválasztás korteshadjáratai és érvénybe lépett a kampánycsend. A jelöltek támogatottságáról szóló felmérések közül az utolsókat két héttel ezelőtt lehetett nyilvánosságra hozni. Ezeknek a közvélemény-kutatásoknak az eredményei - az egyes ügynökségek szerint, valamint néhány nap különbséggel is - rendkívül nagy eltéréseket mutattak, ami miatt a felméréseket több érintett is manipulációnak minősítette.

Az államfőjelöltek közül a felmérések egybehangzó állításai szerint négy jelölt támogatottsága haladja meg stabilan az öt százalékot, közülük - megfigyelői vélemények szerint - háromnak lehet valós esélye arra, hogy szombaton a második fordulóba küzdje magát.

Az utolsó felmérések legtöbbje az ellenzéki Zuzana Caputovát mutatja az első forduló favoritjának. Caputová egy nemrégiben létrejött, alacsony támogatottságú, de a szlovák sajtóban erőteljesen megjelenő liberális párt, a Progresszív Szlovákia jelöltjeként indul. Caputová neve fél évvel korábban gyakorlatilag még ismeretlen volt a politikában, az erőteljesen liberális nézeteket valló - egyebek mellett az azonos nemű párok esetén is gyermek örökbefogadását támogató - jelölt "brandje" hasonlóképpen a semmiből épült fel, mint a jelenlegi államfőé, Andrej Kiskáé, aki egyébként nyíltan támogatja Caputovát.

Sokáig vezető helye volt a támogatottsági felmérésekben a legerősebb szlovák kormánypárt, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) támogatásával induló Maros Sefcovicnak, aki az Európai Bizottság (EB) szlovák alelnöke. Sefcovic önmagát úgy jellemezte, hogy olyan pártpolitika felett álló államfő akar lenni, aki társadalmi megbékélést hoz és az ország minden állampolgárát képviseli. Ezzel arra utalt, hogy a jelenlegi államfő, a mostani megmérettetésen már nem induló Andrej Kiska megválasztása óta gyakorlatilag állandó feszültség áll fenn a kormányzat és az annak szinte minden lépését erőteljesen bíráló köztársasági elnök között, ami az elmúlt években érezhetően elmélyítette a politikai nézetek mentén a társadalmon belül egyébként is jelenlévő megosztottságot.

Mellettük a második körbe bekerülésre még esélye lehet a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének, Stefan Harabínnak is. Harabín az első Fico kormány idején (2006-2010), Vladimír Meciar pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) jelöltjeként az igazságügyi tárcát vezette és jelenleg is a Legfelsőbb Bíróság bírája. Harabínnak - akit a pozsonyi liberális sajtó egyhangúlag csak negatív kontextusban emleget - tíz százalék feletti támogatottságot mérnek.

Öt és tíz százalék közti támogatottságot mutatnak a felmérések még Marián Kotlebának, az ellenzéki Mi Szlovákiánk - Néppárt elnökének és államfőjelöltjének is. Kotleba önmagát és pártját keresztény és nemzeti értékek mentén határozza meg, erőteljesen EU- és NATO-kritikus, a pozsonyi liberális sajtó szélsőjobboldalinak, esetenként fasisztának minősíti.

A szlovák államfőt öt évre választják, hivatalos székhelye a pozsonyi Grassalkovich palota. A szlovák államfő jogkörei meglehetősen korlátozottak, bár a törvényalkotási folyamatban elvben vétójoga van, eddig ritkán esett meg, hogy az általa kifogásolt jogszabályokat a parlament ne szavazta volna meg újra.

A szlovák államfőválasztáson, amely közel 13 millió euróba kerül, 4,4 millió szavazásra jogosult szlovákiai választópolgár vehet részt, köztük - a különösen súlyos bűncselekmények elkövetőinek kivételével - elítéltek is. Az államfőválasztáson a részvétel Szlovákiában rendszerint nem kimagasló, az utóbbi három alkalommal 40 és 50 százalék között alakult, és a második körben mindig némileg magasabb volt. A szombaton reggel héttől este tízig tartó voksolás első részeredményeit a szavazóhelyiségek bezárását követően hozzák nyilvánosságra, a nem hivatalos végeredmények vasárnap hajnalban a hivatalos végeredmény vasárnap délelőtt várható.